A barátnőmmel már ez az ötödik év, hogy együtt vagyunk és úgy döntöttük, hogy ennek örömére elmegyünk egy wellness panzióba a szomszédos Ausztria havas csúcsaihoz. Mindezt síeléssel egybekötve.
Nagyon szeretem őt és azon gondolkoztam, hogy mikor kérjem meg a kezét. Tudom, hogy már 5 éve együtt vagyunk, de nem akarom elsietni ezt a dolgot, mert még így is elég fiatalok vagyunk és ráérünk, van időnk mindenre. Egyébként már elég sok esküvőn vettünk részt együtt, szóval, ha úgy vesszük, akkor nem a miénk lenne az első. Ugyanis másodállásban esküvőkön dolgozunk videósként és fotósként. Az esküvői videós árak, egyébként elég barátságosak, szóval elég sokan igénylék a munkánkat, főleg a nyári időszakban, ezért is volt jó választás, hogy most eljövünk síelni. Meg nyáron síelni se lenne valami könnyű ugyebár.
Szóval úgy döntöttem, hogy nem a hegyekben kérem meg a barátnőm kezét. Inkább egy tengerparton képzelném el a dolgot. De úgy is tudni meg érezni fogom, ha eljön ennek az ideje.
Saját autóval indultunk neki a nagy útnak, idén Tauplitzra esett a választás. Én korábban már többször jártam itt, mert egészen kiskorom óta mentünk a családommal minden évben síelni és ez a helyszín is többször benne volt az úti célunkban. Nagyon szép kis hely ez. Van egy ház, ahol lehet friss tehén tejet venni, ami igen hangulatos. A sípályákat meg egyre csak bővítik, ahogy a szállodákat is, hiszen ott meg a wellness részleg lett újonnan kialakítva. Az embereknek igénye van egy hosszú, hideg nap után egy kellemes kikapcsolódásra, amit a wellness részleggel ellátott szállodák biztosítani tudnak. Így nálunk sem volt kérdés, hogy egy ilyen helyen töltsük majd a hetet. És árban sem sokkal drágább.
A napjaink nagyon jól teltek. Minden nap egy újabb pályán is lesiklottunk, a hét közepe felé már egészen rutinosan közlekedtünk,ez részben annak is köszönhető, hogy bennem is előjöttek a régi emlékek a pályákról. Egyik nap hatalmas hóvihar volt, még a szempillám végéig sem láttam el, mondjuk azt amúgy sem szoktam látni. Viszont akadt olyan is, hogy majd leolvadtunk a hegyről, úgy tűzött a nap. De ez a jó a síelésben. Meg az is, hogy itt sosem fázom. Ha kint az utcán a hétköznapjaim során hideg van, akkor hiába öltözök fel, mindig majd megfagyok. Viszont a síelés más. Persze a mozgásnak meg a ruhának is köszönhető, hogy nem leszek hóember, de az is az okok között szerepel, hogy a táj, a kilátás és az élmény, amit szerez nekem ez a csodálatos sport melegséggel tölti el a szívemet. Meg ugye ez már az ötödik éve annak, hogy a szerelem is fűt. Talán ki is mondhatom, hogy a síelés a kedvenc sportágam és ugyanannyira szeretek télen elutazni a hegyekbe, mint nyáron nyaralni, Lehet, hogy mégis átgondolom majd ezt a lánykéréses ceremóniát, hogy mikor is és hol legyen. Az biztos, hogy meglepődne a barátnőm, ha a csúcson kérném meg a kezét. Viszont ha túl hideg van, akkor lehet, hogy nem is menne rá, meg ha leveszi a kesztyűt, akkor meg lefagynak az ujjai. Igen, kicsit macerás, de bármikor is lesz ez, abban biztos vagyok, hogy életünk egyik legszebb és legemlékezetesebb napjának könyveljük majd el.